27.rész

Egy kisebb kihagyással de itt az új rész :D Ha tetszik komizz , pipálj , iratkozz fel :D
Lett egy új blogunk is . Ha érdekel itt megtalálod :))Jó olvasást :))
27.rész ~Jókor mint mindig~

Zene

Harry szemszöge

Mivel Kat nagyon fáradt volt így megvárta amíg oda viszem nekem a mobilját , megnyerően rám mosolygott mire én vettem a célzást .Mikor a kezembe vettem , meglepődtem .

-Harold Edward Styles - kiabált rám nevetve , gondolom észre vette mit akarok csinálni  én  meg csak kacsintottam  egyet , és bele szóltam a telefonba .

- A legjobbkor mint mindig drága egyetlen és utánozhatatlan nővérem -nevettem el magam - Nincs neked jobb dolgod mint az én barátnőmet zaklatni ?-tette fel a költői kérdést .

- Te vagy az te majom .......!?

- Naná,mit szeretnél ?

-Hát gondoltam megkérdezem milyen volt a nyaralás mert hát csak egyesek tehetik meg hogy , kiruccannak egy hétre Hawaiire .

-Őszintén volt ott minden - Katy felé fordultam és küldtem neki egy puszit .

-Remélem azért nem leszek nagynéni UGYE Harry ?

- Most miért nem örülnél egy mini Harrynek ?- még mindig Katet figyeltem , olyan furcsán mosolygott .

-Én örülnék de , anya élve megnyúzna .... -  nevetett a telefonba - na de nem veled akarok beszélni , akkor téged hívtalak volna ....add csak ide szépen a csajodnak .

- Ha már rám nem vagy kíváncsi - adtam a  sértődöttet - akkor oké.

Kat nyúlt a telefonért már majdnem kikapta a kezemből mikor én vissza rántottam és az ágyra döntöttem :

-Csak ha kapok egy puszit .

-Kettőt is - mosolygott és egy elég hosszú csókot váltottunk - Most már kérem .
-Köszönöm a szüleidnek, hogy vagy nekem.

Betartottam az ígéretem és elmentem a fürdőbe .Nem tudom körül írni mi ez az érzés csak annyit tudok, hogy ha ránézek, bármilyen boldogtalan is vagyok, egyszerűen a szám mosolyra gördül akarva, akaratlanul.Eljön egy pillanat az életedben, amikor rájössz, hogy ki az, aki igazán számít.

Kat szemszöge 

-Szia Gemma - szóltam végre a telómba .

-Szia kislány ... végre a hangodat is hallom nem csak a cuppogást .

-Bocsi - sütöttem le a szemem - Mesélj mi van veled ?

-Velem minden oké, úgy gondoltam holnap jó lenne egy csajos napot tartani . Vásárolgatás meg ilyenek na mit szólsz ?

- Egy perc - eltartottam a fülemtől a telefont - Édesem csinálunk holnap valamit ?-Harry rázta a fejét hogy ,nem - Persze hogy igen , ki nem hagynám .

-Akkor olyan 10 körül. Ja és  el tudsz jönni értem mert bedöglött a kocsim .

-Persze majd megoldom akkor holnap .Puszi .

- Puszilom a lökött öcsémet is .

-Ígérem átadom .

-Azt meghiszem .

Erre nem tudtam mást csinálni csak mosolyogtam .Letettem és az asztalra dobtam a telefont .Vissza mentem már az ágyba Harry mellé .Nekem kell holnap fuvaroznom magunkat , de mivel itt nincs kocsim kénytelen vagyok elkérni Harrytől az övét .Tudtam hogy , nem lesz egyszerű de megvannak a módszereim az ilyen helyzetekre .A fejemet a mellkasára tettem és a szemébe néztem mire ő gyanakvóan felhúzta a szemöldökét .

-Mi kellene ?

-Miért gondolod hogy , kell valami - tettem a tök ártatlant .

-Katherine Annabell Smith - utálom ha a teljes nevemen szólítanak -Ismerlek .

-Hát holnap elmegyünk Gemmával vásárolni - apró köröket rajzoltam a felsőtestére .

-Oké , nekem úgy is dolgom lesz ,legalább nem leszel egyedül.

-De lenne még valami - a kezem a mellkasára fektettem  - bedöglött Gem kocsija - boci szemekkel néztem rá - És hát kéne nekem a tiéd .

-Kaaaaaaaaat -egy percig habozott amitől megijedtem - Na jó de kárpótlást kérek -megjelent a tipikus perverz mosolya.

- Nem vagyok semmi rossznak az elrontója - nyomtam egy cuppanós puszit a szájára - akkor viszem a Rover-t.

-Vigyázz magadra - adott egy puszit a homlokomra - és épségbe hozd vissza nekem a másik szerelmemet .

Reggel Harry ébresztője keltetett ,igazából nem tudom merre megy ma de úgy is csak este találkozunk .Szorosan ölelt magához ,és a mamám szavai visszhangoztak a fejembe ,,Az igazi, aki álmában is átölel, aki puszit nyom a válladra, az arcodra, aki azért felkel, hogy téged betakarjon, aki mellett reggel felébredsz, hozzád bújik és elmondja, hogy reggel ezerszer szebb vagy, mint bármikor, és úgy érzed csodásan aludtál és nem akarsz kibújni mellőle!".Az ő ölelése számomra fontosabb, mint gondolná. Nagyon sokat jelent az, mikor magához húzl és csak ölel ,végtelennek tűnő másodperceken át. Ilyenkor mindig mosolyog a szívem. Ha valami akkor éppen fájt, az elmúlik. Ami sebet hagyott maga után az nyomtalanul begyógyul és nem marad más  csak a boldog pillanat. Ő és Én, egymás karjába fonódva.Nagy nehezen kikeltem én is az ágyból ,volt még 45 percem az indulásig .Elkészülődtem , feltettem a sminkem és kivasaltam a hajam és össze szedtem valami elfogadható cuccot .

Lementem már szinte mindenki elment kivéve Louis ,nézte a TV-t leültem mellé és hirtelen felém fordult egy hatalmas vigyorral a képén .Nem értettem mit tettem hogy , ilyen vigyort csaltam az arcára ,de ahogy ismerem úgy is megosztja velem ha akarom tudni vagy ha nem akkor is .

-Most komolyan oda adta a kocsit ?-tette fel pár perc után a kérdést .

-Aha - vetettem oda -Nem is kellet nagyon megerőltetnem magam - húztam az agyát .

-Tudsz te valamit kicsi csaj - kezdett el csiklandozni.

-Hagyd abba mert még a végén elkések és ahogy ismerem Stylest nem szeret várni akkor a nővére se .

-Jó szórakozást -intett .

Kimentem az ajtón és a kocsi már kint állt ,Harry pedig neki támaszkodva várta míg oda érek. Láttam rajta hogy , egy picit izgul amin jót mosolyogtam , mert már 3 éve megvan a jogsim és eddig egy kocsit sem törtem össze , nem a Roverel fogom kezdeni ,imádom ezt a kocsit csupa szép emlékek kötnek hozzá .Még mindig nyugtalanságot éreztem Harry felől , arra jutottam hogy , Kat módra megnyugtatom .

- Vigyázni fogok a kocsira - kezemet a nyaka köré fontam és mélyen a szemébe néztem - nyugi !

-Nem a kocsit féltem  - csókolt meg -Hanem téged . Csak óvatosan vezess .

- Úgy fogok - beültem ,behúztam az ajtót és  bekötöttem magam lehúztam az ablakot - 4 körül jövök .Szeretlek.

-Már az elköszönéseink perceiben is azt tervezem, mikor lehetek Veled újra!

Még utoljára egy csókot leheltem a szájára és elindultam , nagyon szeretek vezetni és a kocsi se semmi .Meglepődtem mikor olyan könnyen megkaptam , féltem tovább kell könyörögjek de hát az én barátom már csak ilyen tele van meglepetésekkel .Hamar oda értem Gemmához , láttam az arcán a meglepettséget amikor begurultam az öccse kocsijával .Beugrott és kaptam tőle egy nagy ölelést .

-Ezt hogy sikerült? - simított végig a műszerfalon .

-Megvannak a magam eszközei - mosolyogtam - igazából csak szépen kellet nézzek rá és kárpótolnom kell .

-Aha el tudom képzelni azt a kárpótlást .... de várj én azt nem akarom tudni .-kapott a fejéhez .

26.rész

26.rész ~Ne ébressz fel ~

~Zene~

Másnap reggel boldogan ébredtem fel, ugyan, úgy ahogy elaludtunk. Szorosan magához húzott, én pedig a kezemet a nyaka köré fontam. Kinyitottam a szemem és automatikusan felnéztem rá. Már régebb óta fent lehetett.

- Mióta vagy fent?- kérdeztem még álmosan.

- Nem tudom úgy egy fél órája - vont vállat.

- Miért nem ébresztettél fel?- nyújtóztam egyet.

- Jó volt nézni, ahogy alszol - és megjelentek a gödröcskék, amiket úgy imádok.

Nem is bírtam sokáig, azonnal megcsókoltam ő pedig viszonozta. Tetszik az ötlet, hogy valakit, valahol neked teremtetettek, örökre. Mind a ketten éhesek voltunk ezért kénytelenek voltunk felöltözni. Én Hazza egyik felsőjét vettem fel meg egy rövid nacit 

- Imádom, amikor az én cuccaim vannak rajtad - dörmögött a fülembe, ami hatására egy kellemes borzongás futott végig rajtam.

A lépcsőnél nyafogtam neki hogy lusta vagyok lemenni ezért a vállára kapott és így mentünk le .Jó erősen fogott a combomnál alig bírtam mozdulni , viszont elég könnyen elértem a háta mögött mindent . Ott bujkált bennem a kisördög hogy  , mit is kéne most tennem . Mivel a formás popsija volt a legközelebb , egy jó nagyot rácsaptam amitől egy kicsit megugrott . Ez engem nevetésre késztetett , amihez ő is csatlakozott . Nem akartam hogy , letegyen ezért mint egy rossz kisgyerek szorítottam a nyakát és a lábamat átkulcsoltam előröl a  derekánál  .A többiek már lent reggeliztek mikor mi beestünk a konyhába és észrevettük őket .

- Akkor jól hallottam - mosolygott Louis .

-Még is mit? -   de még mindig Harryn csüngtem.

-" Te...te ..Harry ...."- próbált utánozni .

Neeeeee , hallatok minket ?Ilyen nincs .Éreztem, ahogy a vér az arcomba szökik és elpirulok ,ezért  Harry vállába hajtottam a fejem .Ő bezzeg csak kuncogott .Ha valaki szerelmes, az képtelen eltitkolni, bármennyire igyekszik is.

- Mindannyian reméljük, hogy, 9 hónap múlva nem fog mini Harry vagy Kat vagy ami rosszabb mind kettő gügyögnie- szólt be Liam.

-Én nem bánnám - tett le Harry a pultra és újra megjelentek a gödröcskék, és lehelt egy csókot az arcomra.

- GYEREKEK UGYE VÉDEKEZTETEK?- sikított fel Niall .- Ha lenne, még legalább egy gyerek kevesebb kaja jutna nekem .

- Jaj Niall olyan hülye vagy - dobtam hozzá egy narancsot, mert az nagyobbat üt mint egy konyharuha - persze hogy , vigyáztunk- csóváltam a fejem .

-Most egy bazi nagy  kő esett le a szívünkről  halott átok-? jegyezte meg Dani .

-De azért ahogy halottam elég jó lehetett - mosolygott Zayn .

-Ha csak erről tudtok beszélni én lelépek - mint egy sértődött kisasszony -Harold vigyél ki a teraszra .

- Igen is - ezzel felkapott és kivitt ,persze ezen mindannyian jót nevettünk 

.Én is csak mosolygok már,ezen, hogy mit is művel velünk ez a buta szerelem. Kint leültünk a teraszra és csak néztük a tengert. Csak gondolkodtam.Ma hazamegyünk. Sajnos.

-Mi baj?-kérdezte Harry látva az arckifejezésemet.

-Nem akarok hazamenni-mondtam, mint egy  ötéves, aki nem akar hazamenni a játszó térről.

-Hidd el én sem-mondta majd még jobban magához szorított.

-Olyan jó lenne, ha ideköltöznénk-gondolkodtam el szeretném, ha lelassulna az idő...Szeretném élvezni az életet.  

-Már ha szóba hoztad szeretnék kérdezni valamit. Figyelj Kat  nagyon szeretlek és azt szeretném hogy amikor hazamegyünk költözz hozzánk

-De...és Dani mit mondana?-estem kétségbe. Persze egyben örültem is neki.Minden reggel mellette ébredni.Maga a paradicsom.

-Figyelj Dani azt mondta, hogy ha te akarod, akkor igen, elvégre ő Liam barátnője- villantott egy 100 wattos mosolyt rám.Az a mosoly.Annyira szeretem.

-Biztos?-persze itt már tudtam, hogy igent mondok.

-Persze, én nagyon szeretném, és tök jó lenne, ha együtt lenne a csapat.-Az értetlen arckifejezésemet látva újra megszólalt

-A csajok is nálunk fognak lakni,na?-kérdezte reménykedve

-Persze-mondtam mosolyogva majd a nyakába ugrottam.

-Na menjünk mert még nem is pakoltunk be -majd felállt engem pedig ölbe kapott.Az egész házon végigszaladt velem.A többiek már dőltek a nevetéstől. Mikor bent voltunk  lerakott az ágyra. Mit szépítsük a dolgot, ledobott. Oldalra feküdtem és néztem, ahogy valami elfogadható ruhát keres. Csak mosolyogtam rajta.Annyira cuki. Van, hogy csak egy pillanatot kapsz, mi megérint. Egy mosolyt, egy kedves szót, egy ölelést. Aztán a pillanat elillan. Te pedig szomorúan nézel utána, és nem érted, miért csak ennyit kaptál. Aztán lassan kezded megérteni. Azért kaptad, hogy újabb erőd legyen. Hogy amikor már majdnem feladtad álmaidat, megérezd, hogy mire vágysz. Hogy ne érd be kevesebbel. Hogy újra átérezd, milyen az igazi pillanat... és várd tovább. Kitartóan. Mert eljön az a pillanat is, ami örökké tart!A mama mindig azt mondta, hogy ha új életet akarsz kezdeni, hagyd magad mögött a múltat.

-Mindjárt jövök-mondta majd a ruháival a kezében kiviharzott. Nagy nehezen én is feltápászkodtam majd valami ruhát kerestem.

Végül is én elkezdtem bepakolni, ami nem volt túl nehéz, mert a ruháim össze voltak hajtogatva. Olyan 20 perc alatt kész is voltam. Nem tudom, Harry merre lehet már.Mindegy.Mikor már 10 perce nem jött vissza eldöntöttem, hogy hasznossá teszem magam  ,vagány kislány vagyok , a cipőmet is egyedül kötöm be.Az ágy alól elővettem Harry bőröndjét majd pakolni kezdtem. Persze sokkal nehezebb, ha minden ruhád össze-vissza van dobálva. Olyan 30 perc múlva már a bőröndömön ülve vártam. A telefonomat keresgéltem mikor végre a fotel alatt meg is találtam.De hogy - hogy került oda csak Isten tudja.10:55.Nekünk 12-kor a reptéren kell lennünk. Most már nagyon meguntam a várakozást ezért a telefonomat zsebre vágtam majd hangos léptekkel trappoltam le a lépcsőn. Mikor leértem szó szerint belém szaladt valaki. Ennek következtében mind a ketten a földön hevertünk.Olyan deja vu érzésem volt .Mikor felfogtam, hogy mi is történt szemügyre vettem a támadómat.

- Basszus Harry merre voltál?- förmedtem rá egyből.- És ezt a módszert már egyszer elsütötted - dörzsöltem a fejem.

-Sajnálom csak Paullal beszéltem, hogy hozza el a cuccaitokat- mondta közben felállt majd engem is felsegített. - És ha akkor hatásos volt, akkor most is bejött - kacsintott pimaszul. - Na de most megyek bepakolni-mondta majd nyomott egy puszit a homlokomra

-Én bepakoltam-mondtam majd a konyha felé vettem az irányt

-De én nem-ordította lépcső tetejéről

-De igen-ordítottam én is miközben kivettem a narancslevet a hűtőből. Gondolom nem hallotta, mert ezután nem mondott semmit. Csak most vettem észre hogy mindenki itt van

- Sziasztok-mondtam közben belekortyoltam a narancslevembe

 -Szia-hangzott a válasz

- Amúgy miért ordibáltok?-kérdezte Niall aki evett.

- Ja csak próbáltam mondani  hogy én már bepakoltam neki- mondtam közben pedig melléjük ültem. Hangos trappolás majd Harry jelent meg az ajtóban. Leült mellénk majd nyomott egy puszit az arcomra. Már az a tudat, hogy valaki a közelünkben van és figyel ránk, önmagában már ez is erőssé tesz bennünket. Ezt az egy órát elbeszélgettük. Sok minden szóba jött. Csak azon kaptuk magunkat, hogy indulni kell.A cuccaink már az ajtóban voltak ezért csak ki kellett vinni a kocsihoz. Demi fel akarta kapni a bőröndjét, de túl nehéznek bizonyult.

-A lányok gyengék- mondta Niall majd a bőrönddel együtt kiment.

Mi csak szúrós szemekkel néztünk utána.

-Ezt még visszakapod Horan - suttogtam alig hallhatóan.

-Nem hagyom, hogy hülyeséget csinálj..-ragadta meg a vállam Daniell-.EGYEDÜL. A legjobb barátod vagyok - kacsintott .

De indulnunk kell.Az út nem volt hosszú.Egész végig az ablakon néztem kifelé.Az is biztos hogy nem fogom elfelejteni ezt a nyaralást.Ameddig gondolkodtam megérkeztünk. Harry megfogta a kezemet majd kiszálltunk.Alig tudtunk mozogni a rajongóktól. Rajongók voltak mindenhol.A fiúk fel kísértek minket a repülőre ők pedig visszamentek autogramot osztani.

-Ha elaludtak kezdődik a bosszú-hadartam el a csajoknak a lényeget.

Még jó mert a fiúk pont betoppantak.Helyet foglaltunk majd mindenki megpróbálta lefoglalni magát.Nálam ez annyit jelent hogy betettem a fülesemet és zenét hallgattam.Sokszor elgondolkodom azon milyen lehet híresnek lenni.A színpadon állni és több ezer rajongónak énekelni akik mind csak miattad vannak ott. Arra eszméltem fel hogy Harry bökdösni kezdte az oldalamat.

-Figyelj szívem én megpróbálok aludni-eddig jól haladunk.

Körbe néztem, hogy lássam a többieket.10 perc múlva a fiúk elaludtak. Mindenki fogott egy alkoholos filcet majd alkotni kezdtünk. Szerintem ügyesek voltunk. Persze Niallt nem festettük ki.Ezt követően a saját arcunkat is kipingáltuk.Nagy mosolygósan visszaültünk a helyünkre majd mi is elaludtunk.Legalábbis én igen.Egy sikítás majd ezt követően egy nagy kacagás.Felálltam majd elballagtam a fürdőbe ahol Louis és Zayn a hasukat fogva röhögtek.

-Mi van?-mikor idenéztek már a földön fetrengve kacagtak.Mondtam már hogy jó színész vagyok?Akkor most mondom.A nagy kacagásra a többiek is kijöttek.Már csak egymáson kacagtunk.

-Most komolyan ki volt?-szólalt meg Louis.Mindenki csak a vállát vonogatta.

-Mi történt?-jelent meg Niall. Már vártam, hogy jöjjön.Mindenki szúrós szemekkel nézett rá.Hát a csajokkal, amit alakítottunk. Szerintem mind jó színésznők lennénk.

-Te voltál, te tetted ezt-mondta Zayn idegesen, vagyis színlelte.

-Mi nem,nem..-forgatta a szöszi a fejét jobbra, balra.

-De igen tudjuk nincs gumicukor- mondta Louis. Bevált a terv.

Ezután mindenki tényleg elaludt. Arra keltem, hogy leszállunk. Nem szeretem a leszállást. Most a fiúk nem álltak meg. Csak egyenesen haza indultunk. Alig várom hogy ott legyük. Nem tudom meddig gondolkodtam, de időközben megérkeztünk. Csak ledobtuk a csomagjainkat majd mivel mindenki nagyon fáradt volt már megcéloztuk a szobákat. Gondolom mindenki  lefeküdt aludni. Mikor majdnem elaludtam csörögni kezdett a telefonom..........

25.rész

Helló drágáim ! ♥

Azt se tudom hol kezdjem olyan , boldogok vagyunk :') . Sokszor vannak rossz pillanataink  de amikor kapunk visszajelzéseket  elmondhatatlan boldogok vagyunk. Ti vagytok a legjobbak . Jobb olvasókat nem is kívánhatnánk .Így látjuk értelmét folytatni az egész történetet .Sose szoktunk ilyet csinálni de kimondottan köszönjük Fanninak , ő chatbe írt , a mindig visszatérő Claire ( ♥) , és ~En :D . Ti adtátok most a legtöbb erőt . Meg persze a pipák is dobtak a hangulatunkon . Szóval nagyon de nagyon köszönjük imádunk titeket ♥♥ És itt lenne az új rész . Ezt is egy kicsit régebben írtuk . Előre szólok +18 tartalmaz !!Saját felelősségre olvassátok ;) Nem is húzom az időt tovább . Jó olvasást és ha már ide tévedtél hagyj nyomot magad után . ♥♥♥ Ígérem még a jövő héten is legalább lesz 2 rész ha megint ilyen lelkesek lesztek :D♥♥

Deni&Vikk

UI: Linkelek nektek 2 blogot . egy barátnőnké  akit nagyon imádunk ♥♥ Nézzetek be , megéri ;) -Katt- és a másik nagy kedvencem  itt  -Katt-

25.rész~Újra együtt~

  ~Zene~

(+18 tartalmaz )

Az öt fiú volt az ki más lehetne ?!

-Csajok gyerte..woo-mondta-Louis meghökkenve.A többi fiú reakciója ugyan az volt.Csak tágra nyílt szemekkel néztek ránk.

-Mi az nem tetszik?-ijedtem meg,a csajokkal együtt.Louis eszmélt fel a leghamarabb majd elkezdett felém szaladni és felkapott.

-Kislány ,gyönyörűek vagytok-fogdosta a hajunkat, majd a vállára kapott.Mikor letett a válla fölött Harryt pillantottam meg aki csak mosolygott.Gyűlölöm hogy mosolyog, és én nem bírom ki, hogy ne mosolyodjak el én is.Ez olyan mit az ásítás , ragadós , főleg az övé .

-Na de mit akartál Louis?-nézett rá Demi nagy szemekkel

-Mi?-olyan 'mostmivanmirõlbeszélsz' fejjel állt előttünk. 

-Mikor bejöttél..-mondta volna Perrie,de Louis közbevágott.

-Jajj igen van egy meglepetésünk-mondta majd kiterelt minket.
Az ajtóban Harry elkapta a derekamat majd a fülembe suttogott.

-Gyönyörű vagy.
Engem pedig teljesen kirázott a hideg és libabőrös lettem.Gondolom észrevette mert elmosolyodott.Már nem haragudtam rá de még fájt.Közben leértünk és a csajokkal tátott szájjal néztük, hogy igen ez mind értünk.De az is leesett hogy Dani keze is benne van a dologban.

Nekem nagyon tetszett sőt imádtam.A fiúk nagyon kitettek magukért, mindannyiunk nevében kimondhatom hogy , büszkék voltunk rájuk .
- Na hogy ,tetszik? - ugrott elő a semmiből Louis .
- Nem találok szavakat - ölelte át El .
- Ezt mind ti csináltátok? - csodálkoztam .
- Meg én - ugrándozott Danielle .
Párnákat tettek le , meg nagyobb szivacs ágyakat amiken nem lepődtem meg hogy , két személyesek . Kukoricát pattogtattak , gyertyákat gyújtottak .Eléggé romantikus volt és a hatalmas vetítő vászon mint a moziban .Mindenki leült.Egy perc alatt míg nem figyeltem Harry el is tűnt.Csak kapkodtam a fejem jobbra-balra.Már majdnem megkérdeztem hogy hol van mikor Dani oldalba bökött és az ajtó felé biccentett.Rögtön odakaptam a fejemet. Harry állt ott egy óriási csokor rózsával a kezében.Ne kérdezzétek honnan szedte mert ötletem sincs.Felém közeledett majd énekelni kezdett(Katt).Now you were standing there right in front of me,I hold on it's getting harder to breath...........
-Ha azt mondom szeretlek, hidd el kérlek! - jött még közelebb.
- Azt mondom utállak, csak azért mondom, mert megbántottál.-tettem én is egy lépést.
- Ha azt mondom megőrülök érted, elhiheted, mert ezt érzem. - még egyet lépett.
- Azt mondom nem érdekelsz, csak bántani szeretnélek, mert te is megtetted-már szinte fizikai fájdalmat jelentett az a pár méter. 
- Azt hiszed nem szeretlek, akkor rosszul hiszed, mert minden kicsi porcikádat imádom!  Azt hiszed más érdekel, megsúgom, hogy nem így van. -és végre már egymás előtt álltunk-Szeretlek Kat és nem akarlak elveszíteni .

2 nap után újra egymásé lettek az ajkaink .Gyengéden, imádni valóan csókolt meg. Elfelejtkeztem a többiekről, a helyről, az időről, az ésszerűségről..Csak azt tudtam, hogy ő szeret, hogy akar, és én is akarom őt.Egy szerelmet újból lángra éleszteni annyi, mint egy kialudt cigarettára újra rágyújtani. A dohány méreggé változik. A szerelem is.

-Én is szeretlek - temettem az arcomat a mellkasába .

Mikor leültünk átkarolta a derekamat én pedig a fejemet a vállára hajtottam.A szerelmünk lapjait néztük, pont megfelelő volt .Kiskoromban mindig zavarba jöttem egy csókjelenettől.. Ma már ez a kedvencem.Persze mi lányok szokás szerint bőgtünk rajta .Mikor vége lett a filmnek ,mindenki felment ,mert a fiúk fáradtak voltak .Bementem Danihez a cuccaimért  láttam hogy , Liam már vissza hozta a cuccát gyorsan felkaptam az enyémet és az ajtó felé vettem az irányt .

- Csak okosan - szólt rám Liam .
Tudtam mire céloz , de nem szóltam vissza csak kacsintottam .Teljesen felpörögtem , beszaladtam a szobánkba. Földre dobtam mindent ami a kezembe volt, majd elő vettem e bőröndből a legszexisebb fehérneműmet, amit csak erre a pillanatra tartogattam.Berontottam a fürdőbe és lehámoztam magamról a ruhámat majd átvettem a másikat ami kevesebbet takart .Hallottam hogy , nyílik az ajtó valaki bejött , nem mertem kiugrani mi van ha valamelyik srác az  .
- Cica bent vagy ?
Megnyugodtam hogy , Harry-t hallottam .
-Persze csak egy perc - még egyszer a tükörbe néztem .Show time .
Először csak kikukucskáltam , leült az ágyra és a telefonját basztatta . Oké Harold ha te  így akkor én is  így .Megfordultam és megláttam az egyik  szürke kapucnis felsőjét ,magamra vettem pont combközépig ért takarta amit kellett.Kiléptem és megálltam előtte . Semmi , ismétlem semmi reakció .Még fel se nézett csak amikor ,megköszörültem a torkom .
-Az az enyém - vigyorgott .
-Kell ?- kacérkodtam vele .
- Aha jó lenne - vágott vissza és újra a mobiljára nézett .
- De van egy kis baj - bíbelődtem a cipzárral - nem tudom levenni .
- Majd én segítek - letette a telefont és oda jött .
Mivel jóval magasabb volt nálam fel kellett nézek rá , ahogy láttam semmit se sejtett .Valamit nagyon tudok .Megfogta a cipzárt és egy mozdulattal lerántotta .A szemei nagyra kerekedtek, hogy  alig takart valami .
-Wowwww- nyújtotta meg - Ez nem is kell - erre lekapta rólam és elhajította a felsőt .
-Na ?
-Na jó én ezt nem bírom tovább.-mondta Harry majd egy heves csókba kezdtünk. Mindig elfog a világ legjobb érzése, amikor megcsókol . Rátért a nyakamra és ott kezdet el csókolgatni .Jól tudta mit csinál , eléggé tetszett .Majd amikor a kulcscsontomhoz ért és apró puszikkal hintette ,vissza tért a fülemhez.
-Most olyanba lesz részed, hogy pár napig nem fogsz tudni járni.-suttogta szexi hangján a fülembe
-Kevés vagy te ahhoz Styles.- ugyan úgy suttogtam a fülébe .
-Majd meglátod .
A meleg keze, még jobban beindított, amikor a melltartómat kikapcsolta ,A kezeimmel végig simítottam a kidolgozott felső testén.
- Nem kéne a......-nem bírtam befejezni, mert a számat betapasztotta az övével.

 Ahogy csókolt az nem volt mindennapi. A nyelve szinte égette az enyémet, ezáltal még nedvesebb lettem, és éreztem, hogy a "kis" Harry nagyon kiakar törni már ott alul.Ledöntött az ágyra és ott folytattuk .

Harry megszakította a csókunkat, és a hasamat kezdte a nedves szájával puszilgatni.
-Hmm , ki tett téged ilyen nedvessé?-mondta, miközben megnyalta az alsó ajkát
-Te......Harry.-ziháltam.
-Akkor most megjutalmazlak.-ahogy kimondta, félrehúzta a bugyimat, és feltolta az egyik ujját.Majd később még egyet .-Harry jéééézusom...-a légzésem még nehezebb lett, amikor a másik szabad kezével elkezdte markolászni a melleimet.
-Harry nagyon...nagyon..nagyon..-ki se bírtam mondani, hogy : mindjárt elmegyek, mert azonnal elélveztem.
-Te következel.-mondtam féloldalasa mosollyal az arcomon .
Egy mozdulattal változtattam a pozíción és már én voltam fent  . Annyira szexi ahogy itt fekszik alattam .
-Keményítünk ?-húzogatta szemöldökét
-Szerintem más keményedik itt...-és lenéztem a hatalmas férfiasságára .Minden srác akar egy jó lányt, aki csak hozzá rossz, és minden lány akar egy rossz fiút, aki csak hozzá jó.  
A teste minden részét apró puszikkal ajándékoztam egészen a jól kidolgozott hasáig .Igaz régebben azt gondoltam, hogy ez olyan megalázó, ha egy lány letérdel egy fiú elé és úgy elégíti ki, de Harryvel most kivételt tettem. Kínzó  lassúsággal, kicsatoltam az övét, és lehúztam róla a nadrágot, majd a boxerét is. Mikor megláttam életnagyságba a méretét meglepődtem.Nem vagyok már szűz...de akkor is ekkorával még sose volt dolgom. A kezemmel a fel-le technikát alkalmaztam. Felnéztem rá, hogy lássam élvezi-e, de a szemei csukva voltak, a kezei pedig a lepedőt markolták. Először megnyaltam a pénisze tetejét, majd a számba vettem, és elkezdtem az igazi kényeztetést. Harry száját, nagy nyögések hagyták el, ami még jobban beindított, ezért az egész hosszát bevettem a számba.
 -Bébi...igen...mindjárt...-ahogy próbálta kimondani ezeket a szavakat, éreztem, hogy a számba az a bizonyos meleg lé árad el.  Harry felhúzott magához, és ismét megcsókolt, annyira jól csókol.Újra váltottunk és én kerültem alulra, rám nézett .
-Biztos akarod ?
-Nálad senkit és semmit nem akarok jobban !
Az éjjeli szekrény felső fiókjából elővett egy gumit,majd felhúzta .Azért 9 hónap múlva , nem szeretnék egy kis meglepetést.A lábaim közé pozicionálta be magát és azonnal belém hatolt .Először fájt , de várta még megszokom majd a fájdalom kellemes érzéssé vált , minden lökéssel érintette a g-pontomat.A kezeinket a fejem fölött össze kulcsolta , ezzel még meghittebbé vált az egész .
-Mindjárt meg lesz..-és elkezdtem harapdálni a nyakát, hogy Harryt is még közelebb juttassam a csúcshoz,azonnal gyors tempóra kapcsolt, ha ez lehetséges volt . Szinte az egész szoba, a mi nyögésünk töltötte be. 

-Harry..én...mindjárt...-ziháltam.

-Várj egy kicsit bébi!

Néhány lökés után elvitt a csúcsra.Nem akartam túl
hangos lenni, ezért inkább vállába haraptam, hogy elfojtsam hatalmas sikolyomat .Nemsokára ő is követett. Kihúzta belőlem a játékszerét,  az óvszert az ágy melletti kis kukába dobta és mellém dőlt .A fejemet a mellkasára tettem,próbáltunk egyenletesen lélegezni, de nem nagyon ment. 

- Legyél velem, minden éjszaka.
- Mit akarsz tőlem?-tettette a hülyét.
- Estéket, együtt alvást, közös ébredést, közös reggelit.
- Mi az, amit valójában akarsz?- és egy kósza tincset tett a fülem mögé.
-Hogy legyél velem a sötétben, vigyázz rám, szeress és bátoríts, ha félek. kísérj addig, ameddig csak lehet.
- Mi lesz, ha elrontom?
- Kizárt, hogy elrontsd.-erősítettem meg egy csókkal.

A fejemet vissza tettem , és apró nyolcasokat rajzolgattam az ujjammal az egyik madárra . Elég hamar elnyomott az álom mind kettőnket .Nem tehetek ellene..magával ragadott, magával rántott  a vonzáskörébe kerültem, és elnyelt, mint valami fekete lyuk, vagy futóhomok... minél erősebben próbáltam szabadulni, annál előbb lettem véglegesen a rabja. És az egészben a legszörnyűbb: hogy végig ezt akartam.Úgy érzem, hogy hozzá vezetett minden az életemben. A döntéseim, a csalódásaim, a dolgok, amiket megbántam akkor. Minden. És amikor együtt vagyunk, úgy néz ki, hogy megérte a múltam. Mert ha egy kis dolgot is másképp tettem volna, lehet sosem találkozok vele.

24.rész

Sziasztok kedveseim ! :D
Először is minden ide tévedőnek: Kellemes ünnepeket kívánunk ! ♥
Denivel úgy döntöttünk , hogy mint karácsonyi ajándék kiteszünk még egy részt :D Reméljük tetszeni fog nektek . Egy kicsit szomorúra sikerült , de mentségünkre váljon , hogy nem most írtuk csak így jött ki . Ezer bocsi érte . De ígérem lesz még rész a héten ;)
Szóval jó olvasást nektek ♥

24.rész ~Fel a fejjel drága~
~Zene~
( Ha vége indítsd újra)

Ma egész nap a szobába feküdtem , másnapos voltam és semmihez nem volt kedvem . Nem akartam le menni mert biztos jöttek volna ,hogy mennyire sajnálják , nekem viszont  nincs szükségem senki  sajnálatra . De nem söpörhetem a  szőnyeg alá a problémáimat! Attól még megvannak, mert  nem veszek tudomást róluk. Ráadásul így csak halmozódnak és halmozódnak..Valamikor Dani és felkászálódott , csak mosolygott egész végig , picit irritált , hogy ilyen csudi boldog fejjel ül előttem, amikor én kitudtam volna szaladni a világból is.Valamit tervez , fogalmam sincs mi lehet de rossz érzésem van .Beszélgettünk a gyerekkorunkról hogy , milyen buták és naivak voltunk például amikor Haloweenkor azt hittük hogy , tényleg léteznek vámpírok, jót nevettünk múlt dolgain .Egész hamar elaludt én viszont csak forgolódtam , gondolkodtam mi lesz ezután ?  Jelenleg mindent megtennék, hogy odabújhassak hozzá, ráhajthassam a fejem a mellkasára, összekulcsolhassam az ujjaim a övéivel. Felnézni és rá mosolyogni, amikor akarok. Odahajolni és megcsókolni, amikor csak akarom,de ha csak arra gondolok ,hogy mi történt és már is könnyek szöknek a szemembe  .Nem akarom elveszíteni .Szomjas voltam , gondoltam le megyek és iszok valamit .Lent csönd volt , szabad a pálya . Halkan lesurrantam és egyből be a konyhába. Ma teli hold van így az egész házban a hold fénye világított , nem kellet villanyt kapcsoljak .Meglepődtem amikor beértem mozgásra lettem figyelmes . Hát akkor nem csak én nem tudok aludni . De amikor leesett hogy , ki ül ott legszívesebben vissza rohantam volna .Ő volt egy üveg Jackkel aminek már a fele hiányzott. Borzalmasan nézett ki , bár most én se voltam valami hű de szép látvány . A szemei alatt hatalmas sötét karikák  , csak úgy bűzlött a piától .Rohadt nehéz a szemébe nézni annak , aki nem is olyan rég még a világot jelentette neked. Tök mindegy, hogy mennyi minden történt, és tök mindegy, hogy kik vesznek körül...bármennyire is próbálom tagadni, a közelsége még mindig felkavar.
-Kat......... - fázis késéssel folytatta - .....beszélnünk kell .
- Szerintem most nem alkalmas Harry - próbáltam tartani a távolságot de ő csak közeledett .
-Nem bírom nélküled ......- alig bírt állni a lábán -..... nem akartam rosszat csinálni .Tudom ....nem.... vagyok tökéletes, de......... bármire képes lennék....... azért, hogy boldoggá tegyelek.Valószínűleg..... nem... veszed észre. Azt hiszed........ nem érzel semmit, .....és...... elhagysz.
Úgy nézett viselkedett mint egy kisgyerek aki pont most törte össze az anyukája kedvenc vázáját . Majd megszakadt a szívem .Megbántott de én még is ragaszkodom hozzá .Nem múlik. Egyszerűen nem múlik, bármit is tett , nem tudom leállítani. A kezem önkéntelenül is nyúlna felé, a lelkem ösztönösen hozzá kívánkozik. Olyan, minta megszűnnék létezni. Őrülten hiányzik, és nem tudok ellene tenni, nem tudom, mi ez a dolog, de képtelen vagyok leállítani. 
- Majd holnap .... -képtelen voltam befejezni mert oda ért hozzám és a fejét a vállamra hajtotta , a kezével pedig a csípőmet ölelte körbe .
-Érzeni akarom.... az illatod, azt akarom.... hogy ,ott legyél  mellettem,.... csak ölellek és ölellek, nem akarlak el engedni......
Így álltunk amíg ő fel nem emelte a fejét , egy könnycsepp gördült végig az arcán.A szemét hagytam utoljára, mert tudtam: ha egyszer belenézek, alighanem elveszítem gondolataim fonalát.Nem bírom ne csináld ezt velem és most jön az az érzés, amiről azt hitted már elfelejtetted, és felborít mindent . Kiszabadultam a karjai közül vissza rohantam a szobába , becsuktam magam mögött az ajtót .A kezemet a szám elé tettem hogy , tompítsam a sírást ami kitört belőlem Nehéz abba hagyni , mikor csak egy ember tudna megvigasztalni és az az, aki miatt sírsz. Lecsúsztam az ajtón és  ültem a földön , csak ültem. Nem tudom hány percig vagy óráig , csak ültem. Arra gondoltam milyen volt az illata, hogyan fogta meg a derekam mikor puszit adott, hogy bökött meg amikor viccelődtünk ,csak magunkat láttam. Együtt... lehetőségem lett volna odabújni hozzá,megcsókolni, kérni, hogy szeressen. Akartam ott, akkor, mindig és most! Akarom újra, hogy láthassam, halljam a hangját, érezzem az illatát és azt,hogy ne féljek ezt kimondani. Akarom! Mert kell. Mert szeretem... szeretem!Megtehettem volna..Hogyan tudnék tovább lépni? Benne van a gondolataimban, a fejemben, a szívemben, az álmaimban !Kicsit megnyugodtam így vissza másztam az ágyba .Minden darabokra hullásnál ott a remény, hogy innentől minden megjavul, működni fog, mert van hozzá erőd. Valójában akkor van a legtöbb erőd, amikor darabokban vagy, hiszen onnan nincs vesztenivalód. Akkor még tökéletesen érzed, hogy milyen padlón lenni, így már nem is olyan félelmetes - úgyhogy lehetsz bátor. A padló azzá is tesz.Az agyam azt kérdezi : Kit érdekel ? A szívem azt suttogja ' Téged, te hülye! 'Kimerülten hajtottam a fejem a párnára , alig vártam hogy elnyomjon az álom. Becsukhatom a szemem azok előtt a dolgok előtt, amiket nem akarok látni; de a szívemet  nem csukhatom be, hogy ne érezzen.
Felébredtem reggel, könnyes szemekkel.. néhány könnycsepp végig folyt az arcomon - tudtam, hogy  újra vele álmodtam.Ösztönösen  a párnám alá nyúltam és kivettem a telefonomat.8:16.Feltápászkodtam majd bementem  a fürdőbe és megpróbáltam valami varázslat folytán emberi kinézetet varázsolni magamnak.Több kevesebb sikerrel.Visszamentem a szobámba majd kerestem valami elfogadható ruhát.Közben azon gondolkodtam ami tegnap történt.Már nem haragszom csak fáj amit tett.De lehet hogy túlreagálom , talán tényleg vele kell lennem, talán tényleg ő az igazi. Lehet ennek így kellett lennie. Összetöri a szívem, majd visszatér az életembe, egy jobb emberként. Ölel úgy, mint még senki és megvigasztal. Talán ő lesz az, aki begyógyítja a sebeimet. Ő, aki okozta őket..Miközben gondolkodtam Dani rontott be az ajtón 1000 wattos mosollyal az arcán.
-Na mi az?-kérdeztem
-Készülődj megyünk vásárolni-amilyen gyorsan jött olyan gyorsan is ment.Na szuper.10 perc múlva kész is voltam.

A csajokkal lent találkoztunk ,megreggeliztünk majd elindultunk.Fogalmam sincs hol lehetnek a fiúk,de nagyon nem zavar hogy nem találkoztam össze Harryvel. Nem tudtam volna mit mondani neki.Valahogy nem tudom elfelejteni azt a képet ahogy rám nézett .Ha valakit sehogy sem tudsz kiverni a fejedből, talán ott kell lennie?Nagyon örültem ennek a kis vásárlásnak ,azon kívül hogy csomó új cuccot vettem, a csajokkal nagyon jól éreztem magam.Régóta nem voltam már csajos napon.Éppen egy fodrászat előtt mentünk el amikor én megálltam.Már nagyon régóta szerném befesteni a hajamat , viszont szeretem az eredeti hajszínemet is .
-Mi az?-kérdezte Eleanor
-Beakarom festetni a hajamat-válaszoltam teljesen felpörögve
-Én is gyere menjünk be-mondta Perrie majd belém karolt és bementünk.Bent eléggé
 meglepődtünk,mert a fiúk stylistjával találtuk szembe magunkat. Lou Tisdale .
-Sziasztok -mondta majd mindenkit sorba megölelt.
-Bocs de mi úgy tudtuk hogy csak a fiúknak dolgozol-néztem rá furán
-Így is van, csak a barátnőmnek segítek ma-mondta majd egy mosolygós lányra mutatott a háta mögött
-Értjük-mondta Danielle
-Na és miért jöttetek?
-Beszeretnénk festetni a hajunkat-ugráltunk Perrievel örömünkben. Lou és Sarah persze jót nevettek rajtunk.
-És ti, mutassak egy pár képet?-nézett a csajokra Sarah
-Persze-mondták majd ők leültek egy kanapéra mi pedig két székbe .Lou csinálta az  én hajamat Sarah pedig a Perriet. Időközben a csajok is arra a döntésre jutottak hogy nem árt a változás. Most olyan normálisnak tűnik minden , jól érzem magam .Az élet olyan mint egy naaaagy szappanbuborék. van hogy szép és jó, de amikor kidurran mert már nem bírja, eltűnik.
-Kat kérdezhetek valamit ?- zökkentet ki Lou .
-Persze - mosolyogtam .
-Mi van most veletek? - utalt rám és Harryre .
-Fogalmam sincs -sütöttem le a szemem .-Igazából én még a történtek ellenére is ugyan úgy szeretem de...
-Ismerem az érzést .Meglátod.Megtetszik.Beleszeretsz.Pár év múltán is ugyan úgy szereted, akárhányszor törte össze a szíved, akárhányszor alázott meg, te még ezek után is szereted.Ezt nevezik szerelemnek!Higgy nekem én csak tudom , és Hazz rendes gyerek , néha elveszti az eszét de melyik férfi nem ?- kacsintott -Légy kitartó és az élet megjutalmaz.!

Közben mi Pezzel készen lettünk, én személy szerint imádom az új hajamat.Mikor mindenki készen lett muszáj volt  csinálni képet.
 Mikor hazaértünk senkit nem találtunk otthon lepakoltuk a vásárolt ruhákat majd felmentünk Dani szobájába.Leültünk beszélgetni.
-Akkor most szakítani fogtok, én nem akarom túlságosan is szeretlek kis csaj- mondta El majd a nyakamba ugrott
-Nem tudom, hogy szakítani, fogunk-e  , én is szeretlek-mondtam mosolyogva.-Eddig sohasem éreztem, amit most érzek.  Sohasem féltem, hogy mi lesz, ha valakinek nem kellek. 
- Mondd el neki hogy szereted. Tedd meg. Minden perc számít, amit együtt tölthettek. Lehet, hogy egy nap arra ébredsz, hogy nem tudod elmondani neki, hogy mennyire szereted, hogy mennyire akarod őt, mert ő már talált valaki mást. Inkább mondd el neki most, nehogy túl késő legyen. Hidd el, ha nem teszed meg, egész életedben bánni fogod, ha tényleg igazán szeretted
A várakozás fáj. A felejtés is fáj. De minden szenvedés közül a legrosszabb, ha nem tudjuk, hogy döntsünk.Ő volt, és ő leszel, az akit örökké szeretek..reménytelenül .

Nem tudom meddig beszélgettünk csak arra lettünk figyelmesek hogy berontottak hozzánk.......

23.rész

Hey girls ! :D
Itt lenne az új rész . Tudjuk csúsztunk jó sokat , de nem volt sok időnk . Reméljük tetszeni fog a rész . Előre szólok , nem a legboldogabb .

Deni&Vikk

23.rész ~Tudok én verekedni ~
~Zene~

Az a ribanc az én barátommal smárol .Nem tudom ki kezdte mert háttal voltam ennek az egésznek ,de legszívesebben megtudnám  ölni mind a kettőt .Elpattant az a bizonyos cérna ,itt a vége . Elkezdtem feléjük rohanni és neki ugrottam a csajnak .Váratlanul értem így ő egyből a földre zuhant , behúztam neki egyet majd a haját kezdtem el 'ritkítani' . Még ütöttem rajta párat amikor két kéz felemelt a földről ,persze én közben csak kapálóztam és ordibáltam hogy, "engedjen el" . Egyszer még vissza néztem és láttam hogy , a csaj arca véres .Ütöttem volna még de így s büszke voltam magamra .Most látom értelmét hogy ,Brandon megtanított verekedni . Valami hátsó ajtón keresztül távoztunk és a bár mögé értünk . Megkönnyebbültem amikor újra szilárd talajt éreztem a lábam alatt .Pár szőke hajszál maradt a kezembe amit undorral szedtem ki az ujjaim közül. Megpördültem és Liam állt velem szembe ,a többiek pont abban a pillanatban léptek ki.Megláttam Harryt és gondolkodás nélkül oda mentem hozzá és egy büdös nagy pofont kevertem le neki .
- Te normális vagy ?- ordított le miután magához tért .
-Hogy én vagyok normális? - hát az agyam eldobom hogy , még ő van kiakadva - végül is nem tudom ki smárolt más csajjal .
-Ő kezdte az egészet - még mindig az arcát fogta .
- Nem nagyon láttam hogy , ellenkeztél volna .- éreztem hogy ,könnyek folynak le az arcomon , ő meg csak kikerekedett szemekkel nézett
- Gyere Katy.. menjünk haza -fogta meg a karomat Liam .-Demi elbírsz velük ?-fordult oda a másik 90% józan emberhez .
-Persze ti csak menjetek előre - bólogatott .
-Várj szívem én is megyek veletek - futott felénk Dani .
-Te csak maradj....- de a barátnőm közbe vágott .
- A legjobb-barátnőm sőt a testvéremként tekintek rá - rám nézett de én csak bőgtem - tudom mit kell csinálni ilyenkor vele ,szükség lesz rám .
Liam végül bele egyezett és más úton mentünk haza mint a többiek .Oh Istenem, mennyire kiakarom kapcsolni az összes érzésemet, és kitörölni az összes emlékemet.A lábaim remegtek , ha Li nem tart tuti össze esek .Az utolsó pár méternél felkapott és úgy vitt haza . A nyaralóba érve felvitt a szobájukba még Dani hozott nekem pár cuccot .Egyszerűen képtelen vagyok felfogni ami nemrég történt .Folyamatosan az a kép van előttem hogy , ott smárolnak ,egyre jobban sírni kezdtem .A szerelem néha k*rvára tud fájni...!!!Közben Dani is bejött pár ruhámmal ,valamit susmogtak Liammel .Én még mindig csak bámultam magam elé ,amikor zajokat halottam lentről .
-Menj le mert biztos ide akar majd jönni - mondta Dani Liamnek .
-Persze igazad van . Akkor ahogy megbeszéltük rendbe ?
Dani bólogatott, Liam kiment .Még egyszer vissza fordult:
-Kat kitartás - ezzel ott is hagyott minket .

**Harry szemszöge **

 Megérdemeltem azt a pofont ,jogos volt így vissza gondolva  . Nem tudom mi ütött belém egyből el kellet volna löknöm magamtól azt a csajt .Szeretem a barátnőmet nincs szükségem másra .Néha csak akkor vesszük észre a meghúzott határokat, ha már átléptük őket.Ha valakit valóban szeretsz, azonnal tudod, ha megbántod, nem azért mert látod az arcán, hanem mert a bántás pillanatában önmagadon érzed a bántalmat, neked is fáj és tudod, hogy nem kellett volna. Nemcsak neki, neked is sajog, azonnal.
-Basszus vissza szívom amit mondtam - veregetett vállon Niall- Nem kell Katet semmire se tanítanod .

-Niall ne most - dorgálta meg Demi .
- De most komolyan eltörte a csaj orrát - utánozta - Fejet hajtok előtte .
Viszont igaza volt  ,büszke voltam Katre jól el gyepálta  a csajt .Még mindig sajog az arcom ahol a keze nyomott hagyott , el se tudom képzelni mit érezhet az a lány .Most viszont az volt előttem hogy , vissza kell menjek a házba és tisztázzam a dolgot vele .Egész úton azon gondolkodtam mit is mondjak ,de mi van ha végleg elvesztettem ,abba bele pusztulnék .Észre se vettem hogy , már oda is értünk .Berontottam az ajtón és
Liam jött szembe velem .Félre löktem ,mert azért még mindig hatottak az italok , mentem az eszem után .Benyitottam a szobánkba de nem volt ott és a bőröndje se .Dani szobája felé rohantam hallottam hogy , beszélgetnek .Be akartam nyitni de zárva volt .
-A picsába Danelle engedj be ....beszélnem kell vele .
Mivel sikertelen volt a próbálkozásom bementem a szobába és beugrottam az ágyba  .De hogy , nincs itt nem volt az igazi .Képtelen vagyok őt elfelejteni!Éreztél már így?.Amikor összeveszel azzal a személlyel, akit a legjobban szeretsz, hirtelen teljesen egyedül érzed magad,és üresnek.Minden okkal történik, de néha ez az ok az, hogy hülye voltál, és rossz döntéseket hoztál..Annyira jó volt mellette feküdni. Emlékszem, mindketten úgy tudtunk csak elaludni, ha egymáshoz bújtunk. Éreztem a leheletét a nyakamon, a szuszogását a fülemben.. Ilyenkor, mindig azt kívántam, bárcsak megállna az idő, és mi örökre ott feküdnénk, együtt, gondtalanul, egymás ölelésében.. És most, egyedül, az ágyban.

Ahogy ott feküdtem  , mozgásra lettem figyelmes az ajtóban .Reménykedtem hogy ő az , így hirtelen felkaptam a fejem ami utólag nem volt valami jó ötlet mert elég rendesen elfogott a hányinger . De nem az az személy volt akire vágytam .

-Bejöhetek ? - állt az ajtóban Demi .

- Ha nagyon muszáj - duzzogtam .

-Harry tudom hogy most csalódott vagy ,de....-

-Mi de ? Hmm ? Lehet hogy elvesztettem azt az embert akit az életemnél is jobban szeretek- ordítottam már a végén .

-Ezért mondják hogy , gondolkodj, mielőtt olyan személyt bántasz meg, kit nagyon szeretsz és aki számodra fontos. 
-Hát ezzel eddig is tisztában voltam - flegmáztam .
- De ide figyelj rám nem lehet az  igaz szerelmet hazudni oda, ahol nincs, de nem is lehet tagadni a létezését ott, ahol van.És ő szeret téged , biztos vagyok benne , ha ő nincs lehet én se lennék itt mindent neki köszönhetek ha azon az estén nem veszi meg nekem azt a felsőt most lehet nem lennék együtt Niallel .Nem hittem volna, hogy mi ketten összekeveredünk .. Nem gondoltam volna, hogy fontos lesz nekem, és most nem tudom hova tenni az érzést, hogy minden percben rá gondolok. Fura érzés, de tetszik. Katherine nagyon jó ember ahogy te is az vagy .
-Én jó ember , ne nevettess .Fogalmad sincs hogy érzek, szóval fogd be!!
Majd a következő pillanatban Niall bukkant fel az ajtóban elég idegesen .
- Te meg miért ordibálsz ? Tőled zeng az egész ház . Nem veszed észre hogy , mi csak segíteni akarunk rajtad ....
-Niall hagyd - fogta vissza a barátnője .
-Nem csodálkoznék ha hagyna a picsába - bökte oda még utoljára . 
Ez olyan volt minta arcon csaptak volna , csak a puszta tudat .Akkor jössz rá, hogy mennyire szeretsz valakit, mikor felmerül a pillanat, hogy talán elveszítheted. Mikor számtalanszor elmondja, hogy vigyázz magadra, s minden erejével azt próbálja neked bizonyítani, hogy te vagy a mindene, nem érdekel, mert tudod hogy ott van, s mindig ott lesz. Igen..ott lesz..csak nem mindegy, hogy mikor és hogyan. Nem akarok , gondolkodni , emlékszem hogy tettem a bőröndömbe 2 vésztartalék Jacket , úgy érzem most itt az ideje előkeresni őket .  Minden probléma megoldója a jó öreg, Jack Daniels.

**Kat szemszöge **

Meghallottam  a hangját és görcsbe rándult a gyomrom .Ő volt most az utolsó ember akit látni akartam .Nagyon megbántott ,  ennek ellenére én még mindig szeretem , de most egy darabig akkor se akarom látni Még mindig az ajtót ütötte és kiabált . Hallottam Louis és Zaynt is próbálták nyugtatni ,elvinni innen . Kevés sikerrel , én viszont nem bírtam tovább hallgatni és kimentem az erkélyre , Dani követett és behúzta az ajtót .

Még mindig émelyegtem az italok miatta ,pocsékul voltam minden össze jött .Pedig azt hittem ez lesz életem legjobb nyaralása .De a sors újra közbe szólt .Megértettem, hogy az emberek miért sírnak, amikor összetörik a szívüket, és hogy miért menekülnek el mindenki elől, amikor a szívük darabokban áll. Mert szükségük van egy kis térre, hogy rendbe hozzák. Végül újra összerakják, hogy aztán valaki újra összetörhesse.Gyakran ott követjük el a hibát, hogy túl gyorsan vállalunk fel egy kapcsolatot. Megbízunk a férfiban, mielőtt valóban rászolgált volna a bizalomra és feltételezzük róla, hogy rendes fickó, csak mert ilyen benyomást kelt.Viszont amikor belépett az életembe, az egyik felem azt mondja, hogy még közel sem állsz készen, de a másik felem azt mondja, hogy maradj vele örökre.Bárcsak olyan lenne a szerelem, mint a röplabda! Amikor azt mondom: enyém, mindenki hátralép .

- Elment - simogatta meg a hátam Dani .

- Én szerelmesnek hittem magam. Tényleg, miből lehetne ezt tudni?
- Talán abból, hogy ha vele vagy, igazán önmagadat adhatod és őszintén. A szerelem azt jelenti, hogy képtelen vagy élni a másik nélkül és szavakban is nehéz kifejezni azt, amit a szíved érez vagy, amikor a többiek csak értetlenkednek, de te tudod, hogy összetartoztok. Amikor egész éjjel csak rá gondolsz, reggel pedig pihentebben ébredsz és aztán úgy érzed, hogy meg kell kapaszkodnod valamiben, nehogy elszállj hirtelen.

Igaza volt  .Fázni kezdtem így vissza mentünk , Danielle tájékoztatott hogy , itt maradok vele.Megkönnyebbültem ő már nem egyszer látott így és jól tudja mit kell ilyenkor velem csinálni .Ő igazi barát ,több mint más,  figyel rám ,törődik velem, kedvel, szeret.Megért, elfogad , feltétel nélkül megbízhatok benne.  Csak jót akar nekem, segít,  meghallgat. Letol, ha kell,  velem nevet, örül, velem sír, szomorkodik.
- Na de aludjunk - mutatott az ágy felé .
Én meg mint egy jól nevelt gyerek egyből befeküdtem .
- Katy hidd el minden elrendeződik majd - megsimította a hátamat biztatás képen .
- Biztos vagy benne ?- de még mindig az a kép lebegett a szemem előtt .Néha, megáll egy pillanatra az idő... egy-egy jelenet... úgy marad meg bennünk... mint egy kimerevített kép, elhalkuló hangok, lelassult mozdulatok.
-Csak abban vagy biztos, hogy bele szerettél  úgy ahogy van, mindenestől.
 Valamikor hajnalban álomba sírtam magam , egyszerűen nem bírtam a könnyeimmel .Álmomban , ültem egy székben a hely nagyon ismerős volt de fogalma sincs hogy , honnan . Egyszer csak a papám jelent meg ,megörültem .Hozzá szaladtam és szorosan magamhoz öleltem ,felnéztem rá ő pedig megsimította az arcomat .El kell fogadnunk a tényt, hogy bizony van pár ember, aki mindig a szívünkben marad, még akkor is, ha az életünkben már nem szerepel.
-Erősebb vagy, mint gondolod! Ne feledd ezt, ha győzni akarsz az életben!Katherine szívem tarts ki és ne engedd el.....
Kopogásra ébredtem ,puff eltűnt az álmom .Nem tudom mire utalt az apám , de megfogadom a tanácsát .A fejem majd szét robban .Mintha apró emberek kalapáltak volna a benne.Azok a bizonyos érzések amikor reggel felkelsz és leszarnád az egész napot.
-Igen ? - nyögtem ki végül nehézkesen .
- Csak mi vagyunk - egyszerre nézett be Boo Bear , Niall  és Zayn .
- Gyertek be - paskoltam az ágyra hogy , üljenek le .Körbe néztem és a szoba üres volt ,Danielle sehol .
- Hoztunk neked reggeli-ebédet - mosolygott Niall és egy tálca melegszendvicset hozott .
- Én meg kávét - tartotta a bögrét Zayn - Ahogy szereted .
-Én meg magamat ,hogy jól induljon a napod - húzta ki magát Louis .
- Köszönöm srácok - elvettem közbe Zayntől a kávét - Ez még jó meleg -vettem ki óvatosan a csészét Zayn kezei közül..

- Kat te egy istennő vagy - elkezdett előttem hajolgatni Niall .
-Miért is ?-elég hülyén néztem rá mire a fiúk csak nevettek .
- Tegnap este - csak úgy pörgött - ahogy megverted a csajt , az valami állat volt .
Ekkor törtek elő bennem a tegnapi élmények , így józanul még rosszabb volt mint tegnap .A csók , verekedés , pofon .Rosszulesett, nagyon rosszul. Nem gondoltam volna, hogy épp akkor,éppen ő! Hideg zuhanyként ért, de nem mutattam. Rideg voltam, magabiztos. Úgy tettem,
mintha egyáltalán nem érdekelne. Pedig fájt. Mi van ha a média megtudja , bele se merek gondolni .
-Gratulálok Niall - veregette háton Zayn rosszallóan.
-Kat ne haragudj - ugrott oda hozzám és megölelt úgy hogy , hátra döntött az ágyon .Az ő ölelése oldja a stresszt, növeli az összetartozás érzését, csillapítja a fájdalmat,tipikus Niall Horan  ölelés .
-Semmi baj szöszi - próbáltam vissza tartani a sírást - Nem a te hibád . 
- M is büszkék vagyunk rád - ült mellém Louis - és hidd el nem akart megbántani .
Hinni akarok neki , de még is Harry viszonozta azt a  csókot , mellette szól hogy részeg volt . Nem értem ezt az egészet .Lehet túl reagáltam ?Néha egy szó segítene, de nem kapom meg. Vagy azért, mert nem figyelnek rám, vagy azért, mert nem is sejtik, hogy hiányzik nekem, vagy azért, mert nem tudják, mi az a szó, ami feloldja a bajomat.A legrosszabb érzés amikor nem érezzük, hogy van értelme a holnapnak. Nem érezzük, hogy van értelme felkelni, és nem érezzük, hogy egyszer majd jobb lesz. Az emberek azt mondják, hogy addig nem jössz rá, hogy mid volt, amíg el nem veszíted. az igazság az, hogy tudtad, hogy mid volt, de nem gondoltad, hogy elveszítheted.Az élet egyik legnagyobb terhe az, hogy nem lehet nem megtörténtté tenni azt, ami már megtörtént......